19. BRISTOLT LÁTNI ÉS ELMÚLTAK AZ ÜNNEPEK | Székely Nagy György

“A szaloncukrokat lezabálták;A fenyőfa üresen áll; Az ünnepélyes vacsorák után; Zsírmocskos a tál”.
1981-ben tán ezt énekelte a KFT a Macska az úton című lemezének első számában, aminek az a címe: Elmúltak az ünnepek. Nos az idő már csak ilyen, megy akkor is, mikor nem kéne, de tán épp így jó.
Itt Bristolban az ünnepek kicsit észrevétlenül teltek, minek két oka van, az egyik, hogy nagyon nem volt karácsonyi hangulatunk, a másik, hogy dolgoztunk. Igazából csak azért vártam a karácsonyt, mert négy egész napig nem kellett dolgozni mennem, cserében Aliz 25 és 26-án is dolgozott. What does it matter? Igazából itt ugye, mint azt sokszor mondtam, csak a 25-e volt ünnep, ohne tömegközlekedés meg ilyesmi.Egészen hihetetlen volt 25-én reggel 9-kor teljesen üresen látni a bevásárló negyedet. 26-án már én is vásároltam a brislingtoni TESCO-ban, ami nagyban hasonlított arra az 1973-as romániai helységre, amire Alimentare azaz élelmiszer volt kiírva, de üres volt. No annyira ITT nem volt üres, bár a zöldség osztály helyén akár foci meccset is rendezhettek volna és egyféle /Hovis/ kenyereket lehetett kapni, de barátaim pia az dögivel volt! Szóval nem éreztük magunkénak egyelőre az itteni karácsonyt. Pedig 23-án a mostani munkahelyemtől hatalmas ajándékot kaptam, egy közel 20 kilós banános dobozt mindenféle zöldséggel gyümölccsel és a tetejére díszként tettek egy 4,5 kilós pulykamellet, ami igen jól mutatott. Ezért aztán kajaprogram változás jött és a lazac tovább vacogott a mélyhűtőben és a pulykamell lépett színre tejfölös, panchettás valójában némi gombás kelbimbóval körítve, rá sajt, hogy nehogy magányosan érezzék magukat. Ezt mind a nejem követte el én csak segítettem. Szerencsére délelőtt csináltuk, mert utána a ház két lengyel családja megszállta a konyhát. Már 20-án/!/ el kezdtek főzni, előkészíteni, dagasztani, aprítani. És minden áldott este főztek sütöttek valamit. Ami nem baj, de egy lengyel csak úgy tud főzni, hogy övé a konyha és kész. Mások abszolult nem érdeklik őket és 24-én este az asztalt is bevitték a szobájukba, mert akkora mennyiségű kaja, amit Ők betermeltek nem fért el másképpen. A vége persze az lett, hogy a kaja javarésze a kukában végezte. De amit megettek ketten néha négyen, az egy nagyobb lakodalom becsületére vált volna. Amikor később úgy 27-e körül csináltuk a lazacot, akkor fintorgott az egyik, hogy az nem jó. Hát Ő sem egy titkos álombeli kívánság, de ezt nem mondtam neki . /Amúgy a Great Salmon War-t a Lidl nyerte 4 font/kilóval, a Great Turkey War-t az ASDA 6,75 fonttal/ Ezenkívül a lengyelek enni is csak úgy tudnak hogy az amúgy ötszemélyes asztal összes oldalát elfoglalják, akár ketten is. Hihetetlenek. Amúgy a lengyel nőkre jellemző, hogy még vacsorázni is sminkben jönnek. Meg pizsamában. És úgy tudnak enni, hogy a rúzs nem kenődik szét, biztos valami kenyérálló fajta. Mindenből lengyelt vesznek. Kenyérből, sörből, még cukorból is. Már messziről lehet érezni, hogy főznek, mert ami nekik illat az másnak vegyitámadás, főleg a ropogósra égetett cékla leves volt különlegesség. KZS bristolszakértő szerint, az a kifejezés, hogy “sokan vannak, mint az oroszok” itt “sokan vannak, mint a lengyelek”-re módosul. Nejem egyik 8 éve a Marriottban takarító kolleganője még mindig úgy kér pohár alátétet, hogy lerajzolja a levegőben az asztalt, majd a poharat és aztán az alátétet és azt mondja Tak, ami lengyelül kb. azt jelenti, azt. 8 év után eljutni az angol nyelv ilyen fokára szép teljesítmény. Általában csoportosan dolgoznak és mindig van egy, aki tud beszélni, igen jól, angolul. Szóval elvannak. Köszönni nem tudnak, a Demian nevű lengyel srác, aki nálunk dolgozik, mikor ráköszöntem Merry Christmas úgy nézett keresztül rajtam, mintha üvegből lennék.Ebből is látszik, mennyit fogytam. És mindegyik ilyen. Az egyetlen amire odafigyelnek, ha oroszul rájuk kiabál az ember. Azt nem igazán szeretik.
A karácsony után itt újabb vásárlási őrület indult. 28-án volt a Boxing day, ami Bank Holiday is egyben, azaz fizetett ünnep, hogy még többet tudjanak vásárolni. És vásároltak!! Hegyeket vittek magukkal ruhában, cipőben mindenféle kütyüben. Három nappal karácsony után. És persze mivel EGY azaz egy napig nem vásárolhattak élelmiszert, hát feltöltötték a készleteket. Szilveszterre ekkora mennyiségű pia vásárlást, mint itt, még nem láttam. Én hülye bementem kenyér-sajt-tej-felvágottért és kettő üveg ciderért, sorban állás stb. és a pénztárosnő kétszer kinézett, hogy tényleg csak ennyit veszek , meg is kérdezte, majd aggódóan mondta: You are OK? Magyarán hülyének nézett. A tej láttán több embernek leesett az álla és gondolom készült néhány felvétel mobillal, hogy micsoda fura alakok mászkálnak errefelé. Szerencsére 31-én és elsején is dolgoztam, úgy alakul, hogy 9-éig végig meló van, így a városban történt bulizásról nem tudok beszámolni, pedig biztos nem semmi volt. Tüzijáték volt éjfélkor, de petárdázás nem, mert az itt nem szokás. Hideg volt, 1 fok de eső csak napközben, úgy három hete egyfolytában. 31-én a lakótársak elmentek bulizni így nyugi volt, igaz két akkora illatfelhő kóborolt a házban, a fenti lengyel hölgyé, Anasztázia, és a lenti román fiúké, Andrij és a másik, hogy félő volt ha találkoznak, akkor valami kozmikus vihar fog kitörni.
Most kis nyugalom jön, nem lesz ünnep egy darabig, de tegnap voltunk a városban, kérem örömmel tudatom a vásárlás egy percig sem szünetel. Igazi angol “gondolkodás mód” hogy mivel nem volt tél, ezért már most 70-80%-al olcsóbban adják a téli cuccokat. Mellesleg úgy hat /!/ éve nincs igazi tél errefelé, tehát természetes, hogy az előírásoknak megfelelően mindenből rengeteget rendelnek, hogy legyen mit leárazni. Angolok.
Az új esztendőben is fogok jelentkezni, ha lesz miről írni. Bár ugye itt az angolok között, akik rossz oldalon közlekednek, a villanykapcsoló is fordítva működik, mint máshol a világon, nem nehéz témát találni. De ahogy Moldova mondta, akiről két utcát is elneveztek a Szép utcát és a Mester utcát /copyright by Moldova György/, aki két oldalon mondja el azt, amit két szóban is el lehet, az egyéb aljasságokra is képes.
Happy New Year!